2016. november 1., kedd

Cadiz

Itt már jártam, meg kell mondanom, legutóbb is elvarázsolt a hely. Most újra. Reggel viszonylag korán kisétáltam, egy rendes vendéglátóipari egységet keresve, hogy netezzek, s megosszam a marokkói élményeimet. Szerencsére viszonylag hamar találtam egy erre alkalmas helyet. Természetesen fotóztam közben. Mivel itt már jártam, így most nem mentem templomba, csak egy cortádóra vágytam. 


Most nem ott kötöttünk ki, ahol legutóbb, bár ez a kikötő hatalmas: több kijárattal rendelkezik. Szerencsére a város nincs messze.

















Marokko

Sokkot kaptam. És tényleg. Safi a világ halszagban legbüdösebb városkája. Mondjuk, szeretem a friss halszagot - ha friss. Sajna, ez nem olyan. A vendégeket elvitték kirándulni, egy laza tizenegy órás körre. Akkor irány a part, reggel. Már tudom, hol forgatták a Sirályok című filmet. A kikötő meseszép. Hm. ekkora túlzást már rég írtam le. Igen, a képen az ott sirályszar. 



Hej, halászok, halászok. Mi is - csak nem kiabálunk...






Ok, Afrika. Értem azt is, hogy koszos, csak azt nem, hogy miért jöttünk ide...







A piacbejárat. Ami utána következett az még szörnyűbb volt.

 Ez maga a piac.













Ennyi elég is volt, mindehhez egy olyan iszonyatos bűz, hogy napok után is érzem az orromban. Az a zöld biztos valami nagyon egészséges anyag. 


Akkor még azzal is szembesülnöm kellett, hogy a mobilneten letiltották a voip-hívásokat.  

A második kikötő Casablanca. Mivel már elment a kedvem az egésztől, így itt ki sem mentem a hajóról. Mondhatjátok, hogy majd megbánom. De nem, ezt nem fogom. Szóval Casablanca, ahogy láttam.






Ugye szép? Biztos bennem a hiba. 

Na, de Tanger: itt meg már jártam. Most nem mentem nagyon messzi, mindössze a vámmentes boltba.