Első nap
Gondolkoztam azon mi lenne a célravezetőbb, hogy hogyan
mutassam be a kis kirándulásomat. S rájöttem így legegyszerűbb.
 |
| Kilátás |
 |
| Csomag |
Természetesen a reptéren érdemes kezdeni a fotózást hisz ide se jut ki minden nap az ember. S ez a pici csomag volt a kézipoggyászom.
Az utazásom december 29. kezdődött, a ferihegyi reptérről…
 |
| Indulás |
 |
| Budapest Budapest te csodás... |
A British Airways légitársasággal utaztam Londonba. Jó kis utazás volt, nem kerültünk bele szélviharba, s szerencsére ablak mellett ültem, így készítettem néhány képet.
 |
És még reggelit is kaptam
|
Persze sok látnivaló nem volt, Európa felett végig felhős volt az ég.
 |
| Háttéreben amit a hegytető átlóg a felhőn. |
 |
| Felhők felett |
 |
Itt egy kicsit közelebb
|
London felett még egy kört is tettünk pluszba, mert szeretjük a repülést.
 |
| Ez itt már anglia |
 |
| És még egy fotó, ahol látszik ,hogy egy kicsit köd van... |
A londoni vámnál, megviccelt egy kézfertőtlenítő palack. Benne maradt a táskám azon a zsebébe, amit egyébként nem használok. Kétszeri is átkutatták a laptop táskámat. Persze tele volt dróttal, táp, fényképező, meg a folyadékot tartalmazó, kis üvegcse...
American Airlines volt a következő, amivel jöttem tovább. Ez az út lényegesen hosszabb volt, mint az előző… és itt is ablak mellett ültem, mondták, hogy nem a legszerencsésebb, mert majd nem tudok felállni, amikor szeretnék, meg jönni – menni.
 |
| Ezzel a madárral repülök tovább |
 |
Szárnypróbálgatás
|
 |
| Nemsoká mi is így repülünk |
 |
| Egyesegyedül... |
Természetesen a baljóslatú embereknek megint nem volt igazuk, mert nem elég a kilátás, de mellettem nem ült senki sem. Így semmi nyomorgásba nem volt részem… Négyszer kaptam enni a repülőn, ami nagyon finom volt, s egyszer kommandóztam egy zsemlét magamnak. Mert már nagyon éhesé váltam. Ez az utazás nem volt annyira zavartalan, mint a másik, néha olyan hangokat adott ki a gép, hogy elgondolkoztam az élet nagy dolgain. És többször is rázkódott. Mindezek ellenére, tökéletes landolás, úgy rakta le a gépet a pilóta, mint ha nem is tudom csak egy papírt rakott volna le… Kb 10 perc késéssel érkeztünk meg, ami egy közel 11.00 órás repülőúton nem is rossz.
Már nagyon vártam mikor indulunk tovább, hogy jöjjön végre a...
 |
| Nasi |
 |
| Felszállás közben |
 |
Az idő mindent megold
|
Annak azért nagyon örültem hogy nem várták meg az utazómagasságot a kajával mert biztos nem ettem egy hete semmit, és egyébként is kicsi voltam meg nyűgös meg minden...
 |
Szárnyacska, napocska,
felhőcske |
 |
| Uzsi |
 |
| Kanada |
 |
| Még mindig Kanada |
 |
| Egy jó felett... |
 |
| Denvertől nem messze |
 |
| Felhőcske hegyecske |
 |
| És tényleg ufok járnak ide... |
 |
| Folyócska |
Az idő csak úgy szaladt, mint ha állna... Egyszer csak a semmiből jött a reggeli...
 |
| Reggeli |
 |
| Los Angeles |
Megérkeztem végre, a reptéren sokat nem fotóztam, sőt… Éppen kezdtem volna előkeresni a telefont, mikor meglátom Sárvári Álmos aki elém jött. Ráköszöntem, elbúcsúztam új barátaimtól. Bent voltam az autóba, s egy kis araszolgatás a dugóba következett… Ezek után át kell értékelnem a Budapesti helyzetet. Aki azt mondja, hogy otthondugó van, az nem mond igazat. Itt a HAT sávos úton ücsörögtünk. De nem egy irányba hat sáv, hanem mind a kettőbe hat hat. Közben felvilágosítást kaptam a városról, az itteni magyarságról, a munkáról, s úgy átfogólag mindenről, amit itt érdemes tudni…
 |
| A Magyarok Háza |
A Magyarok Háza. Egy a város régi központjához közel eső területen van. Két utcával arrébb egy temető, (mint tájékozódási pont). A felhőkarcolók kb 15 – 20 percre, a tengerpart… 3 óra gyalog, azt meg se próbálom…
 |
| Az udvarról |
 |
| Fenyő, és a Pálma jó barátok sokat beszélgetnek... |
 |
| Amiért itt vagyok |
 |
| Hirdetőtábla |
 |
| Emelet |
 |
| Klubhelyiség |
 |
| Nagyon vigyázzon mindenki hogy hova megy itt... |
Megérkeztem s a számomra legfontosabb emberrel felvettem a kapcsolatot, a konyhás nénivel. Mint kiderült, Kiskunlacházai és az Erzsike Béla formációt egészen sokat hallgatta annak idején… Amivel nem kis meglepetést okozott nekem, innentől kezdve teljesen az volt számára fontos, hogy Otthon mi van, amit meg tudok érteni… Így énnekem kellett mesélnem, ami fáradtan nem is egyszerű, sőt igazi kihívás feladat… Cseverésztünk egy kicsit, közben a hangtechnikát össze kellet rakni, mert a technikus csak este volt, így minden egyszerre történ. Álmos elköszönt, én meg megköszönten neki, hogy eljött értem. Még egy kicsit bűvöltük a technikát, s természetesen sikert arattunk. Megszólalt a cucc, bár fejtörést okozott a csatlakozó átalakító, és hogy mit hova dugjunk, hogy minden odaérjen. Persze áthidaltuk a nehézségeket. Közben megérkezett a gondnok néni. Aki a szakács néni lánya, és a két gyerkőce is. Velük is dumcsiztam egy kicsi, s megmutatták a szállásomat, a fürdőt, meg persze a Magyar házat mindenestül. És lassan elköszöntem tőlük, nyugvóra tértem.
