Cannes

        Még a múltkor eldöntöttem, hogy ha legközelebb eljutok Cannes-ba, akkor felmegyek a várba. És, és, és. Ez az a nap, amikor a tervemet valósággá váltottam. Kishajós kijutás, amit még most sem kedvelek, de mit tudnék ellene tenni? Reggel ébresztő, kilenc körül. Már tegnap eldöntöttem, hogy a 10:30-as ladikkal megyek ki a partra. No, ebből persze nem lett semmi sem, mert egyszerűen nem volt. Valahogy elfelejtett jönni. Vagy csak elmerült... vagy... Ki tudja? No de sebaj. Megyek azzal, ami jön. Így tizenegy körül meg is érkezett a ladik, némi pakolászás után el is tudtunk indulni.  

A belső kikötő még mindig lenyűgöz. Rengeteg meseszép hajó. 

A magányos fa.

Már majdnem a hegytetőn.

Múzeum elött

         A múzeumba is bementem, hisz innen lehet felmenni a kilátóba. A kiállítás eléggé vegyes, vannak mindenhonnan, mindenféle régi emlékek.

Egy gálya eleje

A kilátó, amit még meg kell mászni.

Micsoda...

...kilátás!

Ott dolgozom!

Vitorlás-sokk

Casino

Még pár kép a tetőről. Hát valami fantasztikus.

Vissza a múzeumba, jé egy sárkány! Méghogy nincsenek sárkányok! Mikor meg vannak!

Az utolsó termében hangszerkiállítás volt, de nem is akármilyen. A gitáros barátaim biztos végigpróbálgatnák az összeset.

Kürtösök is találnának játékszereket. A zongoristákra is gondoltak. Az ott egy Petrof.

Kifelé menet még pár kép.

          Mint már említettem, a múzeumban felettébb összevisszaság volt számomra.

El kell mondani, azért csak megérte, hisz nincs még egy ilyen múzeum. Számomra a lényeges a tetőről készült panoráma.

Ott voltam fent, a zászlónál.

A katolikus templom kis kapujánál készült.

Persze, hogy a templom zárva volt. 

Engem azért csak beengedtek.

Templomtorony

Piac: Próbáltam megörökíteni a környékét - persze nem sok sikerrel.

A virágárus, oh pardon: a virágsütő.

Mára ennyi.