2015. május 8., péntek

Star Flyer

Idejét láttam annak, hogy változtassak az életemen. Mondjuk, mint azt tudjuk, a változás nem könnyű. Azt sem igazán tudjuk, hogy kezdjünk hozzá. Még tavaly nyáron történt, hogy egy hajó állt mellettünk a kikötőben Splitben. Na mondjuk ez egy kikötőben nem meglepő, főleg nem abban. Egy csodálatos, négy árbocos vitorlás hajó. Star Clipper. Szóba elegyedek természetesen az egyik személyzetissel, hogy milyen szép is meg milyen nagy, meg egyébként is mennyi utas, stb. Mondom magamban: de jó lenne itt dolgozni egyszer. Hát mit hozott a sors, nem pont arra jutottam el, de a cég testvér-hajójára. A Flyer-re. Ami azért is jó, mert nem ugyanazokban az országokban fogok hajókázni mint eddig. Ami azért is rossz, mert nem ugyanabban az országokban fogok hajókázni mint eddig... Mert mint tudjuk, mindennek van előnye - hátránye -  oh pardon: hátránya.

A lényeg, éreztem, hogy itt az ideje váltani - az események hozták is a változást. Itt vagyok az áhított helyen. Utazásom egész jó volt, bár egy kicsit fárasztó, de ez belefér. Frankfurtban dekkoltam jó pár órát. Ez volt a legkényelmetlenebb része a dolognak. 


A szokásos jó képet vágom a dologhoz, kissé csapzottan - az megvan...


Csak úgy repült az idő, mindössze én nem éreztem. Kellően fáradt voltam ahhoz, hogy a repülőn Lisszabon felé szinte végigaludjam az utat. Mikor felébredtem, ez a látvány fogadott:



Várakozás a repréten a hangszeremre, meg a csomagomra, ami annyira felbosszantotta a taxisomat, hogy rendesen agresszív volt. Amit én még kultiváltam egy darabig, bár majdnem elküldtem a fenébe. Illetve, hogy pontos legyek: végül meg is tettem. 

Végre elértünk a hajóig, ahol sokkot kaptam. Ez a látvány fogadott. Mert a taxi nyilván nem állhatott oda a bejárathoz, de legalább jó messze állt meg. Szóval, több ok miatt is sokkot kaptam. Hajóra fel, a hídember, hívja a hidat, megjött a zenész. Egy tiszt jön, köszönt. S hogy a hajó se maradjon adósom, egy kis tűzriadóval fogadott. Aki nem tudná mi ez, annak elmondom hogy egy nagyon hangos szirénázó hang. Természetesen viszonoztam az üdvözlést. 





Mini hajó, nagy hajócsavar.

Még a dokkban.

A szobám. Nem túl nagy, ellenben kicsi.