Bergama Akropolis

Mivel még nincs vége az itt töltött időmnek, úgy döntöttem, hogy a lehető legtöbb kirándulásra megyek el. Szerencsémre el is engedtek. Bergama Akropolis. Egy viszonylag rövid buszozás után megérkeztünk a hegyhez. Majd konstatáltam, hogy felvonózás lesz ebből... Még úgysem utaztam felvonón. Itt az ideje kipróbálni.

Tíz perc és fennvagyok a hegyen. Ahol egyszerűen leesett az állam. Mint az lenni szokott, most sem tudom felfogni, hogyan voltak képesek építkezni a hegyen. Vagy a vizet hogy hozták fel. Vagy ki tudja... Annyi kérdésem lenne, de nincs kihez feltenni, bár a vezetőnk beszél angolul, csak én nem annyira. 

Valamikor réges-régen így nézett ki a hegytető. A körülötte lévő város makettjét lespórolták. 

Viszont legalább egy helyes térképet készítettek róla.

Hogy még szebb legyen a napom, magyarokkal futok össze, a világ ezen pontján. Szinte hihetetlen, sőt, nem csak szinte. Beszél a vezetőnk, épp németül, mert a fele csoport német. Mikor is arra leszek figyelmes, hogy mellettem magyarul beszélgetnek. Gyorsan szóba elegyedek velük, kiderül: már többször voltak Törökországban. Rövid csevegés - mennem kell tovább. 

A mit-tom-én-milyen templom maradványa, pedig esküszöm rá, mondta a vezető. De tényleg.

Egy kicsivel kisebb színház mint Ephesusban.

A víztározó, amit pár éve építettek. 

Távolban a város.

A következő cél a világ első kórháza. Hát mért is ne... Ha már a buszon vagyok.

Bergama a háttérben

Az épület java a föld alá épült. Itt voltak a pihenőszobák.

Jelzem: alig vártam, mikor indulunk vissza...

Visszafelé egy helyes mecset.

Ephesus

Nekem a kezdetektől fogva tetszik ez az ország, már csak a történelme miatt is. 

Ephesus - ha az történelmi háttérre vagy kíváncsi, akkor katt ide!

Inkább saját szemszögemből próbálom leírni az átélteket. A vezetőnk, aki nem mellesleg négy nyelven beszélt folyékonyan, zseniálisan mesélte el az eseményeket. Jó volt a humora is. Hogy miért csak most mentem kirándulni a vendégekkel? Mert most voltak angolok a fedélzeten. Szal, ha már van ilyen, akkor inkább velük megyek mint egy francia csoporttal. Nem mintha bármi bajom lenne velük, csak nem értem, amit mondanak. 

A hajó Kusadasiban állt meg, onnan busszal mentünk Ephesusba. Kb. harminc perces utazás után már láthatóvá váltak az ókori romok. Távolból is elcsodálkoztam a méretein. Messziről a színház látszott, sajna fotóm nincs róla, a busz másik oldalán ültem. Megérkezésnél mondja a vezetőnk, akit Turulnak hívtak. Hogy figyeljük az üveget. Ejha, máshol zászlócska, táblácska, és vagy egyen-sapi. Nekünk meg üveg jut. Viszont annál viccesebb volt az előadásmódja. Nem hiába a kompenzáció.

A fürdő maradványai

A bevásárlóutca

Na jó, a romos bevásárlóutca, ez mind a vasárnapi zárva-tartás miatt van.

Ilyenkor szokott belőlem előtörni valami... Jobbra nézek - kövek...

 Balra nézek, kövek...

 Na, jó egy vésett kő...

Ami annyiban nem igaz, hogy teljesen le voltam döbbenve, nem úgy mint Olimpiában. Ott is ledöbbentem, csak egészen más miatt. Mindmáig nem tudom felfogni, hogyan tudtak akkor ilyen dolgokat alkotni. Hány ember keze-munkája egy komplett épület, egy városrész, vagy egy egész város.

Ennek a szoborcsonknak az az érdekessége, hogy az egyik romait ábrázolja. Lába gömbön áll. Na mármost, vagy nagyon szerette a focit, vagy már akkor tudták hogy a föld kerek.

Könyvtár

DMC ha netán puzzlézni lenne kedved, ide jöhetsz. Több millió darabos játék...

Nem, ez nem képmanipuláció.

Aznapi második megállónk. 

Azt állították a helyről, hogy Szűz Mária lakóhelye. Mindenesetre négy különböző indokot sorolt fel a csoportvezető, hogy miért itt lakott.  

Kerikéért gyújtottam egy gyertyát, jobbról a második.

Végezetül én is kívántam. Azt hogy:

legyen erőm ahhoz, amit el szeretnék érni. Legyen hozzá egészségem. S mindazoknak teljesüljön a kívánsága, akik kívántak ezen a szent helyen.

Ténferegtünk még egy cseppet. Aztán a busz már vitt is bennünket vissza a hajóra.