Egy
érdekes nap, reggel ismét korán keltem fel. Nekiálltam blogot írni, azzal meg
repül az idő. Lehetett már 10.00 óra, amikor neszt hallok lentről, mondom, megyek,
és megnézem, ki van ott. Hát a szakács néni Julika. Beszélgettünk egy kicsit,
és kiderült, hogy semmi segítsége nincs, így felajánlottam a két kezecskémet.
Előétel, főétel, és a köret elkészítésébe. Ezzel a kis produkcióval el is ment
a napom. S már este 17.00, lassan készülődés, a vendégek már 17.45 körül
jöttek.
 |
| A motyó |
 |
| Béci és a motyó |
Ennek a fele sem térfa, fel a színpadra. Egy kis hallgatót zongorázni, aminek az öregek felettébb örültek. Ahogy telt a terem, én is úgy kezdtem belejönni, mint kiskutya az ugatásba. Egy két slowfox, keringő. Végre vacsi, én is elfogyasztottam a disznótorosomat. Jöhetett a buli.
 |
| Tánc |
 |
| És még mindig tánc |
 |
| Buli |
Természetesen a Szilveszteri, dalok nem maradhattak ki a repertoárból.
És a mulatós zene sem. Egy kis jazz, egy kis magyar nóta, mikor szünetbe kimegyek,
az egyik bácsika megtalál olyan dallal, hogy sose hallottam előtte. Mondtam neki,
ha elénekli, eljátszom. Ez történt. Régen voltam ilyen jól sikerült buli. Mindenki
táncolt, még én is a jobb kezemmel fogtam a harmóniát a balba a mikrofont, s ment
a mulatozás. Mindenki jól érezte magát,
közel nyolcvan fő jött el.
 |
| Nem mindenki táncolt. |
 |
| ÁÁÁ |
 |
| Mi maradtunk végig. |
Reggel négyig játszottam, s hatig még beszélgettünk egy páran. Azután pihenni tértem.
Koránt sem volt vége a napnak. Mert jött az este.
