A kanári szigetek legtávolabbi szigete.
Hajónkkal Puero de la Estaca kikötőjében álltunk meg. Szerintem semmi érdekes nincs a szigeten, illetve addig nem is volt, amíg el nem vittek egy kirándulásra a turistákkal. Városka a kikötő közelében nem volt. Az itteni programom a pihenésé, hiszen a kirándulás majd öt órát vett igénybe, így tudtam aludni, amikor nem mozgott a hajó.
Ennek ellenére, így utólag, már tudom miért is kötöttünk ki itt. Következzen egy kirándulás képei.
Három busszal jöttek értünk, amik különböző útvonalon mentek. Mert nehéz egyszerre, száz utasra vigyázni, s így sokkal könnyebb. Az utazás javát a buszon töltöttük. Felmentünk a hegyre, a felhők fölé. Kicsit olyan, mintha ködben utaztunk volna. S csodálatos tájakra keveredünk el.
Az első megálló egy kilátó étterem volt, ahonnan megcsodálhattuk Rokques de Salmor szigetet.
Majd egy kisvárosi séta...
Következett a halott falu. Erről azt említeném meg, hogy amikor ott álltam a lávával borított romok között, az jutott eszembe. Falu vs Vulkán. A vulkán nyert...
Tovább haladván utunkon, eljutottunk egy borászatba, ahol az egyik kedvenc tevékenységemnek hódolhattam. Sajt evés. A borászatban, még aloe vera-val is foglalkoztak, s megleptem magam egy kézkrémmel. A borászat mellett pedig, ananászültetvény volt.
Viccesen picik ezek a növények, biztos így könnyebb leszüretelni.
És végezetül, újra az Óceánon
