Haifa

    

    Hááát...van, aki szereti, meg vagyok én. A nyolcadik kerület ehhez képest semmi... Azt hiszem nem lesz a kedvenc városom. Erőszakos taxisok, akik a világból ki akarnak vinni.

     Igaz, hogy csak a kikötőt tudom megnézni gyalogosan, s már ez is több mint amire számítottam. Napokig ijesztgettek azzal, nem hagyhatom el a hajót. Ehhez képest ma egész könnyedén kijöhettem. Csak egy papír kellett hozzá, amit végül a hajón csak kiállítottak. Egyből szabad is voltam, mint a madár. Visszatérve: Haifa nem szép, ellenben ...
      Képzeletemben a Kelet nem ilyen képet mutatott. Azt vártam, amit a filmeken lát az ember. Mesés bazárok, szűk kis utcák, kajáldákkal. Ehelyett, a világ legrondább kikötőjébe jutottam. Azt már meg sem említem, hogy semmi, mondom semmi sincs kiírva olyan nyelven, amit értelmezni tudna az agyam. Hát...
Az elmaradhatatlan képek...
       Bosszúból beültem egy helyi piára. Kicsit olyan mit az Ouzo, azt hiszem csak a neve más, és frissen csavart citromlevet adnak hozzá. Legalább ez elvonja a figyelmem a látványról.

Szóval van, akinek tetszik, meg vagyok én.