Napok jönnek mennek...

Visszaérkeztem a hajómra, ahol megállt az idő. Konkrétan minden ugyanaz, ami volt. Most is a Ciprus - Izrael utat járjuk nagy lelkesen. Visszajöttem. Jól indult, fogínygyulladás. És tényleg. De hát ez van. A fogdokira pont egy hetet vártam. Mert akkor kaptam időpontot, s most már tudom, hogy Cipruson is hasonló árban dolgoznak mint otthon. De nem is ez a lényeg. A lényeg, már jól vagyok.

Találkoztam egy barátommal, akivel elmentünk egy tájvédelmi körzetbe. Limassol mellé a sóstón túlra. 

Az a hajónk a messziségben a 30x optikai zoom sokat javít.

A tó közepén pedig makettrepcsi találkozó. Jó hobbi, s nem is olcsó...

A sétánk itt még igazán el sem kezdődött. Kocsiba be, s irány a park. Amit én úgy képzeltem el, mint otthon az ilyen tájvédelmi körzeteket. DE tévedtem. Magánterület. Egy kapu nyitva s mi beslattyogtunk rajta. 

Olajfa

Helyes virágok

Dimb - domb

Kicsit közelebb

Jobbra mandarin ültetvény

Saját kezűleg szedett narancs.

Narancslugas

Műtó 

Fenyő, amilyet otthon nem látni

Nini egy bogár, kellő távolból. 

Tibi elréved

Egy szakadék, lehet víznyelő

Buli van hernyófalván.

Az olajfa

Egy jó kávé a tengerparton.

Jó kis nap volt. Egy kis séta. 

Másnapi érdekesség. Mikor elindulunk a hajóval Izraelbe, akkor fent játszom a napozóteraszon. Nem sokat, kb 20 percet. Kicsi muzsika, kicsi cucc.

Nem szeretek cipekedni, s amúgy sem kell a világot megváltani. Laza kis muzsika kis hangszeren. Aminek azért veszett jó hangja van. 

 
Ezen a csöppségen másképp kell muzsikálni, mint a nagyon. Itt nincsenek nagy kigurítások, amúgy nem is szeretek.

Irány Izrael.