Kotor felé ismét előkerült a fényképezőgépem, több heti szünet után. Nem azt jelenti, hogy nem tevékenykedtem! Többször nekikezdtem, hogy tájékoztassalak benneteket. Készült vagy öt - hat bejegyzés, ami végül a törlés sorsára jutott. Ama megfontolásból, hogy egy cseppet sem jók.
Reggeli ismét egy zsemi valami felvágottal. Csak hogy ne vigyem túlzásba a dolgot. Megálltam a fogyásban. Pedig nem eszem sokat. Na de a reggeli hangulatomtól elkalandoztam. Ez az egyik kedvenc helyem. Kotor. Már született egy bejegyzés, Kotorról. Most az idefelé vezető hajóút utolsó pár kilométerének a hangulatát szeretném megosztani veletek. Kicsit esős, felhős, párás az idő. Mondanám otthon ilyenkor, szürke minden. Viszont nem otthon vagyok. Örülnénk neki, ha végre elkezdődne a nyár, s egy laza fürdéssel tölthetném szabad óráimat a parton. Erre még várni kell. Viszont most Kotor felé tartunk. Kedves barátaim! Ti gondolatban. Én meg már ténylegesen megérkeztem.
A felhők rászakadtak az öbölre. Szinte meg lehet érinteni egyiket-másikat...
